A telekalakitásokról általában

Telekalakítások változatai

• Telekmegosztás az az eljárás, amikor egy földrészletet kettő vagy több részre akarjuk megosztani. A megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követően az új telkek önálló földrészletként, saját helyrajzi-számmal fognak szerepelni.

• Telekösszevonás a telek megosztással ellentétes művelet, amikor kettő vagy több egymással szomszédos földrészletet összevonunk és a továbbiakban egy helyrajzi számon szerepeltetjük az ingatlan-nyilvántartásban.

• Telekcsoport újraosztása az az eljárás, amikor több egymás melletti földrészletet összevonunk, és újra osztjuk a területet.

• Telek-határrendezésről akkor beszélünk, amikor két vagy több szomszédos földrészletnek közös határszakaszát módosítjuk, valamilyen megállapodásnak megfelelően. A földrészletek helyrajzi száma és darabszáma változatlan marad (pl. egy soktöréses földrészlet határ kiegyenesítése).

A telekalakításról általában

A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006 (XII.23.) Korm. rendelet értelmében a Kormány telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok és az összevont telepítési eljárás során lefolytatott telekalakítási eljárások kivételével - első fokon a járási földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.

A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás, amely formanyomtatványon nyújtható be az illetékes Járási Földhivatalba.

A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

• telekalakítási engedélyezési eljárás,

• egyesített telekalakítási eljárás.

A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

• a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,

• közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,

• aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,

• az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,

• ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,

• az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat,

• gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét,

• a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével,

• a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését,

• a telekalakítás célját, amely lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés vagy telek-határrendezés,

• az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

A telekalakítási engedélyezési eljárás során a területileg illetékes járási földhivatalhoz a kérelem mellékleteként záradékolt változási vázrajzot kell benyújtani, de célszerű az ez alapján meghozott előzetes szakhatósági jóváhagyásokat is mellékelni. Az előzetes szakhatósági jóváhagyásokat nem kötelező az eljárás megindítása előtt beszerezni, de beszerzésükkel gyorsabb a földhivatali eljárás és kizárható a telekalakítási engedélyezési kérelem elutasítása szakhatósági hozzájárulás hiánya esetén, ami anyagi veszteséggel jár, mert a földhivatal elutasító határozata esetén nem térítik vissza a telekalakítás engedélyezési eljárásra befizetett díjat, valamint a szakhatóságok eljárási díjait.

Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemhez a fentieken túl be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges mellékleteket és okiratokat is.

Miben különbözik a telekalakítási engedélyezési eljárás és az egyesített telekalakítási eljárás?

A telekalakítási engedélyezési eljárásnál földmérővel elkészített, a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot és a telekalakítás engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmet kell a járási földhivatalhoz benyújtani. A földhivatal (amennyiben ezeket az ügyfél nem szerezte be előzetesen) szakhatósági állásfoglalást kér az érintett szakhatóságoktól, amely alapján elbírálja a telekalakítási kérelmet és ezek alapján meghozza döntését. A földhivatal döntése lehet engedélyező, vagy elutasító. Mindkét esetben fellebbezésnek van helye a földhivatali határozat ellen.

Az első engedélyező szakaszt követi az ingatlan-nyilvántartási átvezetés szakasza, amikor a jogerős telekalakítási engedély birtokában kérelmezni lehet a telekalakítással elvégzett változások ingatlan-nyilvántartási átvezetését.

Az első szakasz ügyintézési határideje negyvenöt nap, záradékolt vázrajz esetén harminc nap. Az ügyintézési időbe nem számít bele a szakhatóságok megkeresésétől a szakhatósági vélemények megérkezéséig tartó idő. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetés ügyintézési határideje 21 nap.

Egyesített telekalakítási eljárás az, amikor a telekalakítási engedélyezési eljárást és az ingatlanügyi hatósági eljárást egyszerre kezdeményezik. Egyszerre kerül benyújtásra a telekalakítási dokumentáció, a telekalakítási engedélyre vonatkozó kérelemmel valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges kérelem és annak kötelező mellékletei és okiratai. Egyesített telekalakítási eljárás kezdeményezésekor körültekintően kell eljárni, mert az ingatlan-nyilvántartási átvezetésnél egyes esetekben fellépő hiányosságok vagy hibák nem orvosolhatók hiánypótlással, vagyis bizonyos hiányosságok (ilyen pl. a település vagy helyrajzi szám módosítás, a különböző kötelező aláírásoknak a hiánya, vagy az okirat keltezésének helyének vagy időpontjának hiánya) esetén a járási földhivatal az Ingatlan-nyilvántartási Törvény előírásai alapján hiánypótlási felszólítás nélkül elutasítja a bejegyzési kérelmet, ami anyagi időveszteséget jelent az ügyfél számára.

Az egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásvezetési eljárás szakasz ügyintézési határideje a 15 nap.

A telekalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.

A telekalakítás engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja:

• 2-5 érintett ingatlan esetén ingatlanonként: 12 000 Ft,

• 6-15 érintett ingatlan esetén: 60 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 10 000 Ft,

• 16-25 érintett ingatlan esetén: 160 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 1000 Ft,

• 26, illetve több érintett ingatlan esetén: 170 000 Ft, valamit a huszonhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 Ft

Az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanként:

• telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a kiinduló állapot szerinti földrészletek számát

• telekfelosztás, telekcsoport újraosztás esetén a kialakuló földrészletek számát kell figyelembe venni.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés díja további 6 600 Ft érintett ingatlanonként.

Kapcsolódó jogszabályok

• 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

• 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról

• 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól

• 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról

• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

• 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról